"Arrêtez la terre, je veux descendre"
"Állítsátok le a világot, szeretnék leszállni" és nyugiban megvacsorázni...

Tegnap előtt, amikor csináltam Nádja csoki mousse-át, azt írtam, hogy esős időben két dolgot érdemes csinálni: csokit főzni vagy kenyeret sütni. És mivel ma sem állt le az eső, a csokis nap pedig már megvolt, nekiálltam kenyeret sütni.

Annyira hideg van, hogy szívesen maradnék a sütő mellett akár egész nap.
De ha még sincs annyi időd, akkor az egyik kedvenc uzsonnámat/könnyű vacsorámat ajánlom a figyelmedben.
Gyors, finom és egészséges: 30 perc a meleg sütő mellett :)

Ma reggel a jövővel vagyok elfoglalva: a tűzhelyről otthonos "pékség" illat terjeng az egész lakásban, kint a friss hó szikrázik a napsütésben és a jövőre gondolok: hogy Dádi mindjárt fölkel, beleszippant a friss péksütemény illatába és ez a téli szombati reggel egy szép emlékként maradt meg majd benne. Persze nem ez az elsődleges oka annak, hogy dukatenbuhteln-t csinálok reggelire, hogy a lányomnak szép gyerekkori emlékei legyenek majd, hanem az, hogy kenyér nélkül maradtunk.

Nem tudom, hogy nevezzem - hagyomány?, intézmény?, de ez a vasárnapi reggelink valami ilyesmi számunkra. Minden vasárnap reggel, a kötelező kávé után, rögtön feltúrom az ujjaimat: 3 tojás, 25 deka liszt … tudniillik már nem is mérem az anyagokat. De ma, a Tiszteletedre megteszem!