2011. október 19.
Tudom, ez volt ráírva annak idején a befőttes üvegre, hogy ZAKUSZKA. De ez tévedés. "Zakuszka" reggelit jelent, és gondolom ez volt a fantázianév, amivel a szoci időkben exportáltak Bulgáriából.
2011. szeptember 08.
Olyan lekvárt akartam készíteni, amilyet ettünk tavasszal Korzikán, brutálisan büdös helyi sajtok kíséretében.
Azért nem bírtam ki, hogy ne rakjak valamit pluszban a klasszikus korzikai recepthez: egy marék dióbelet...
2011. július 11.
Ha fel kell sorolni a kedvenc foglalkozásaimat, a meggylekvár készítés biztos szerepelne a listámon, nem is az utolsók között.
Amúgy is szeretem, de legjobban, amikor anyukámmal együtt csinálom, az ő konyhájában.
2011. január 10.
Anyukám vendégségben van nálunk. Már amennyire vendégségben lehet egy ember, ha állandóan főz, vasal és nem hajlandó kijönni a konyhából, mert segíteni jött… De az anyukák ilyenek. Én pedig hirtelen, korom ellenére, gyerek lettem. És ha már gyerek vagyok, “megrendeltem” a kedvenc lekváromat, amit gyerekkoromban ("késői gyerekkoromban", mert csak akkor lehetett kapni narancsot a zöldségesnél) bőségesen kentem a reggeli palacsintámra.
2010. december 15.
Nézve a képeket felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy mit is keres ez a (rhodopei) paraszt takaró a gyönyörű budapesti konyhánk közepén?! Mi több ilyen romantikus gyertyafény kíséretében… Az ok nem áramszünet, meg ízléshiány sem és néhány nappal ezelőttig én magam is nagyot néztem volna. Semmi ellenvetésem nincs a rhodopei takaró ellen, nagyon jól melegít és különben is Bulgáriában a "Rhodopei Takaró" fogalom és minden családban illik, hogy legyen legalább egy! :)
Köszi az érdeklődésed.
Ide ird be az email címedet: