2010. december 18.
Ma reggel a jövővel vagyok elfoglalva: a tűzhelyről otthonos "pékség" illat terjeng az egész lakásban, kint a friss hó szikrázik a napsütésben és a jövőre gondolok: hogy Dádi mindjárt fölkel, beleszippant a friss péksütemény illatába és ez a téli szombati reggel egy szép emlékként maradt meg majd benne. Persze nem ez az elsődleges oka annak, hogy dukatenbuhteln-t csinálok reggelire, hogy a lányomnak szép gyerekkori emlékei legyenek majd, hanem az, hogy kenyér nélkül maradtunk.
Köszi az érdeklődésed.
Ide ird be az email címedet: