Nézve a képeket felmerülhet bennetek az a kérdés, hogy mit is keres ez a (rhodopei) paraszt takaró a gyönyörű budapesti konyhánk közepén?! Mi több ilyen romantikus gyertyafény kíséretében… Az ok nem áramszünet, meg ízléshiány sem és néhány nappal ezelőttig én magam is nagyot néztem volna. Semmi ellenvetésem nincs a rhodopei takaró ellen, nagyon jól melegít és különben is Bulgáriában a "Rhodopei Takaró" fogalom és minden családban illik, hogy legyen legalább egy! :)

Fogalmam sincs, hogy a miénk honnan és mikor jött.
Biztos nagyon régen, a gondoskodó anyukáink valamelyike szerválta, hogy ne fázzunk a hideg magyar pusztában :)
És tessék, most eljött az ideje és megtalálta az - elég központi! - helyét a család mindennapi életterében.
És úgy tűnik elég gyakran - pár naponta - elhelyezkedik majd a kanapéra…


Olyan érzésem van, hogy ez a poszt különlegesebb lesz, nem csupán a takaró miatt, hanem azért is mert benne Georgi intézkedik a konyhában. Ez pedig esemény jellegű mivel az utóbbi években én eléggé önző módon és ellentmondást nem tűrően korlátoztam a tevékenységét itt.

De mit is csinál?
Hát házi joghurtot. Úgyhogy viszlát Danone, sosem voltam a rajongód!

Akik viszont "hibáztathatók" a dologért, azok Zlatina és Mateus barátaink. Zlatina bolgár, de a vicces az, hogy Mateuson keresztül ismertük meg: vendégségben voltunk nála, Szlovéniában, évekkel ezelőtt, ő "Zlatina" nevű szlovén bort ivott és ábrándozott valamilyen bolgár csajról… Azóta ők ketten már család, van két csodás rosszcsont fiúk és Mateus nagypapája házában élnek, ami vízimalom volt. A malom természetesen egy patak mellett van, aminek a neve "Pótok" :)

De róluk, a házukról és Szlovéniáról majd külön posztot írok - most a joghurtról van szó.

Georgi üzleti úton volt Szlovéniában és meglátogatta őket. Mindig vannak vendégeik, leggyakrabban Bulgáriából. Az az érzésem, hogy fél Bulgária már járt náluk vendégségben: minden barátjuk, ha elindul valahova Európába megáll náluk és vannak azok, akik kifejezetten oda mennek hozzájuk. És akkor elkezdődik a dumálás, ivászat, nevetés reggelig :)
És másnap Georgi részt vett joghurt készítésben, úgyhogy hazajött egy papírkával az utasításokkal és egy kis üveggel, a kovásszal.

Az egész eljárás korántsem bonyolult és mindenki megcsinálhatja otthon.



Szükséged van:

Meleg takaróra (ideális esetben rhodopei :)
2 l valódi friss tej (legjobb ha házi tej - mi a biópiacon vesszük)
élőflórás joghurt kultúra
befőttes üvegek (mi 700 ml-eseket használunk)

A beoltáshoz:

Vagy 3-4 evőkanál valódi élőflórás joghurt kezdetnek (utána mindig raksz félre ilyen mennyiséget az éppen elkészültből.) "Valódi" alatt értek bolgár, görög, török, szerb élőflórás joghurtokat.
Vagy ha meg tudod szerezni maga a joghurt kultúrát - "yoghurt starter" névre hallgat - 1 kis tasak elegendő a 2 l tejhez. Akkor éred el a legjobb eredményt. Online vehetsz - keress rá LB Bulgaricum-ra, vagy Bolgari Starter-re. Vagy szólj nekem :)

Elkészítés:

Nagy fazékban felforralom a tejet. Félreteszem, hogy hűljön. Közben kiveszem a hűtőből a "kovászt" - a beoltáshoz használandó joghurt kultúrát. Annak szoba hőmérsékletűnek kell lennie, amikor hozzáadjuk a tejhez.

Amikor a tej lehűlt kb. 40 fok körülire, hozzáadjuk a kultúrát. A tej megfelelő hőmérséklete könnyen ellenőrizhető un. "ujj próbával" - ha bedugom az ujjamat a tejbe és bent tarthatom, nem éget, akkor már beoltható. Hozzáadom a "kovászt" és addig keverem, amíg teljesen beleolvad a tejbe. Kiöntöm a tejet a befőttes üvegekbe, beteszem ezeket a takaróba és hagyom így kb. 8 órára. Utána beteszem a fridzsiderbe. És kész!


Съветвам ви да пробвате и съм сигурна, че никога повече няма да си купите онова, което продават в супермаркета под наименованието "кисело мляко".
Успех!